Mit hozott 2025 májusának időjárása

A globális felmelegedés ellenére időnként becsúsznak olyen gikszerek, hogy egy-egy hónap kilóg a sorból, mint történt ez most májusban is.

Az enyhe márciust és áprilist követően az utolsó tavaszi hónap lényegesen hidegebb volt az átlagosnál. 2023 júniusa óta csupán idén februárban maradt a havi középhőmérséklet a sokévi átlag alatt, de kisebb mértékben, mint májusban. Ebben a hónapban az eltérés legtöbb helyen -2, -3 C fok körül alakult, ennél kisebb, -1 C fok körüli anomália csak a délnyugati vármegyékben fordult elő, ahogy az alábbi térképen látható (1. ábra).

1. ábra Az áprilisi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2025-ben (forrás: HungaroMet)

A május első napjait jellemző nyárias meleg után, 5-én észak felől erős hidegfront haladt át felettünk. Mögötte hideg, sarkvidéki eredetű levegő érkezett fölénk, 10 C fokot meghaladó lehűlést okozva. A hónap további részében is egymást követték a hidegfrontok, erősebb, tartós felmelegedés nem volt, a hőmérséklet az ország nagy részén jellemzően a sokévi átlag alatt maradt: napközben ritkán emelkedett 20 C fok fölé, eleinte többfelé a 15 C fokot sem érte el, ami lassította a korábban dinamikus növényfejlődést. Az éjszakák is hidegebbek lettek. A „fagyosszentek” előtt pár nappal főleg az ország északi felén fordultak elő hajnali fagyok, de később, 13-a és 16-a között is többfelé fagypont közelébe, az északkeleti vármegyékben néhol az alá csökkent a hőmérséklet, sőt az utolsó „fagyosszent” Orbán napján (máj. 25) is kialakultak helyenként talajmenti fagyok, főként a nyugati és északi vármegyékben. A hónap utolsó napján volt jelentősebb melegedés, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

2. ábra A májusi napi minimum- és maximum hőmérsékletek változása 2025-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása.

A májusban regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 3-án a Vas vármegyei Sárváron és a Győr-Moson-Sopron vármegyei Árpás Dombiföldön mért 30,7 C fok volt, ami közel 2 C fokkal alacsonyabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, a 2012. máj. 3-án, Szolnokon rögzített 32,6 C foknál. Ezen a napon a magasabb hegyek kivételével 25 C fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a legmelegebb területeken, az északnyugati vármegyékben többfelé a 30 fokot is elérte, néhol meg is haladta (3. ábra).

3. ábra A hőmérséklet legmagasabb értékei 2025. május 3-án

A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét 10-én mérték a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson. Az akkor és ott regisztrált -4,4 C fok napi hideg rekordot is jelent, közel 2 C fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legalacsonyabb értéknél, a 2017. máj. 10-én, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Koroncón rögzített -2,5 C foknál. Az ország déli felén ugyanakkor lényegesen enyhébb, fagymentes volt ez az éjszaka, ahogy a 4. ábrán is látható. A hónap későbbi részében is volt szélsőségesen erős lehűlés: 16-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagybátorban, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson egyaránt -1,6 C fokig hűlt hajnalban a levegő, ami szintén napi hideg rekordot jelent.

4. ábra A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2025. május 10-én

Az ország nagy részén meglehetősen száraz április után, legtöbb helyen májusban is kevesebb eső esett az átlagosnál, a csapadék területi eloszlása ugyanakkor ezúttal is rendkívül szeszélyes volt. Míg a legszárazabb vidékeken, főként az Alföld középső részein a 30 mm-t, sőt Szolnok környékén helyenként még a 20 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg, addig voltak az átlagosnál csapadékosabb területek is. A legcsapadékosabb vidékeken - az ország közel 10 %-án - főként Baranya-, Bács-Kiskun- és Csongrád-Csanád vármegyék déli részein, illetve Zemplén térségében a sokévi átlagot is meghaladó mennyiséget, többfelé 70 mm-nél is többet regisztráltak, ahogy a mellékelt térképen is látható (5. ábra).

5. ábra A májusi csapadékösszeg 2025-ben

Május első napjainak száraz időjárása után 4-e és 6-a között egy hidegfront, illetve hullámzó frontrendszer hatására országszerte csapadékosra fordult az időjárás. A Dunántúl nagy részén 10 - 30 mm esett, ott károkat okozó, hevesebb zivatarok is előfordultak, viharos széllökésekkel, felhőszakadással, jégesővel. Ugyanakkor az északkeleti vármegyékben, az Alföld középső területein és a Tiszántúlon sokfelé még 5 mm esőt sem hozott ez a rendszer. Az ezt követő két hétben országos eső nem volt, ha nem is mindenütt volt csapadékmentes az időjárás az átvonuló frontok miatt. 21-e és 24-e között esett le a havi csapadék mennyiség nagy része az időjárásunkat alakító több középpontú ciklon hullámzó frontrendszerének hatására. Ekkor a Dunától keletre volt kiadósabb csapadék, ott sokfelé 20 – 40 mm közötti mennyiséget regisztráltak, de a Dunántúl nagy részén is több esett 10 mm-nél. A hónap utolsó hetében sem volt mindenütt eseménytelen az időjárás, de az ország nagy részén 5 mm-nél kevesebb esett. Nagyobb területen csak a Tiszántúlon és a Kisalföldön fordult elő 10 mm-t meghaladó mennyiség. Ezzel együtt a havi csapadékösszeg területi átlaga a sokévi érték kétharmada körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja (6. ábra).

6. ábra A májusi napi csapadékmenyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2025-ben

A hónap első felében inkább a nyugati országrészekben, később a keleti területeken volt több eső, ami a csapadékviszonyok alakulásában is megmutatkozott. A hónap végén a lágyszárú növények szempontjából meghatározó, felső 20 cm-es rétegben a hasznosítható víztartalom aránya az ország jelentős részén nem érte el az 50 %-ot, az északkeleti vármegyékben és a Tiszántúl középső részein ugyanakkor többfelé a 70 %-ot is meghaladta (7. ábra).

7. ábra A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2025. május végén (forrás: HungaroMet)

Bár a hideg időjárás miatt a párolgás nem volt túlságosan erős, a többnyire kevés eső miatt tovább növekedett a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya. Csupán a nyugati, délnyugati határ közelében és északkeleti vármegyékben maradt helyenként 60 mm alatt, a szárazabb tájakon, főként a Tiszántúl déli felén többfelé meghaladta a 100 mm-t a hónap végén (8. ábra).

8. ábra A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2025. május végén mm-ben (forrás: HungaroMet)

A közismert mondás: „májusi eső aranyat ér”, tömören megfogalmazza az a tényt, hogy májusban, mikor a növények többsége – megfelelő körülmények között - igen gyorsan fejlődik, nagyon fontos a csapadék. Az idei májusban azonban sokfelé lényegesen kevesebb esett annál, ami optimális lett volna, De nemcsak a csapadékhiány, az átlagosnál hidegebb időjárás is lassította a növényfejlődést. A kedvezőtlen meteorológiai körülmények azonban térben és időben igen eltérő mértékben jelentkeztek. Az őszi vetéseknek és a fejlődésük kezdetén lévő kapásnövényeknek leginkább az Alföldön hiányzott a csapadék, itt azonban a hónap utolsó dekádjának esői enyhítették a szárazságot. Délnyugati és északkeleti területeken nem annyira a csapadékhiány, mint inkább a hideg idő lassította a frissen kikelt kapások erősödését, a kalászosoknál a szemképződést. A méhészetekben is gondot okozhatott a hideg idő, ami nemcsak a nektárképződést gátolta, de a méhek is nehezebben tudtak gyűjteni. A csapadék sem mindig olyan formában érkezett, hogy örülni lehetett volna neki. A hónap elején, 4-én érkező intenzív hidegfront hatására helyenként heves zivatartok, a Dunántúl nyugati részén szupercellák is kialakultak, melyeket több helyen viharos széllökések, felhőszakadás (néhol villámárvíz), jégeső kísért, nem egy helyen komoly károkat okozva. A hónap utolsó harmadában, 22-én is főleg a Dunántúlon fordult elő jégeső. Az erős lehűlés is okozhatott fagykárokat, a korábbi hónapokban is meggyötört gyümölcsösökben, frissen kiültetett palántákban, fagyérzékeny növényekben. A talaj vízkészleteinek csökkenése, főként az Alföldön és a Dunántúl északi felén okozhat komolyabb gondokat a nyári hónapokban jelentkező száraz időszakok során.

Készült: 2025.06.07.

Amennyiben részletesebb, pontosabb időjárás előrejelzésre vagy kíváncsi a következő pár napra, kattints az alábbi linkre!